Visszatérés a parkerdőbe, ahol nem esett kár védett növényben és állatban

---

Debrecen – A politikusok szerint védett növényeket kapáltak ki a parkerdőben, a szakember ellenben azt mondta: nem történt károkozás. Jegyzet.

---

A Nagyerdő fontos a debrecenieknek. Legalábbis a papírforma szerint. (Amikor az erdei séták során a fák közt, a cserjeszinten szétdobált hulladékot, kihajított wc-csészét, üres üvegeket és hasonló szemetet látunk, akkor persze nem feltétlenül erre gondolunk, de az más történet.) Sokan olvasták a Dehiren megjelent cikkeket annak kapcsán, mi is történt valójában a parkerdőben, ahol közmunkások dolgoztak nemrégiben.

Emlékeztetőül: a közmunkások a városüzemeltetési osztály által kiadott megrendelő alapján gyomlálást, takarítást és idegenelést végeztek. Később a Civil Fórum egy tájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy a közmunkások kikapálták a védett növényeket és elpusztították a Nagyerdő aljnövényzetét. Gondola Zsolt Zoárd, az egyesület elnöke akkor azt mondta, az engedély nélkül végzett irtás felelőseit keresik.

Az viszont nem mindegy, hogy engedély nélkül végzett munkáról, vagy irtásról van szó. Mint azt Szekeres Antal, Debrecen jegyzője elmondta, a balesetveszélyes, száraz, tájidegen növényzet eltávolítása volt a közmunkások feladata. A munkálatokat pedig nem azért függesztették fel, mert ott bármiféle károkozás, természetkárosítás történt volna, hanem mert a jogerős engedély hiányzott. Amint ezt sikerült beszerezni, a munkálatokat lehet folytatni és be is lehet majd fejezni – nyilatkozta a jegyző. A debreceni önkormányzat közleménye szerint pedig ha történt természetkárosítás, akkor felelősségre vonások is lesznek.

Az ügyön igyekezett a Párbeszéd Magyarországért párt elnökségi tagja is fogást találni, aki egészen odáig ment, hogy kijelentette: „parkrekonstrukció címén, közel egymilliárd forint értékű uniós támogatással engedély nélkül dolgozó közmunkások irtották ki a védett debreceni Nagyerdő aljnövényzetét”.

Így látta a szakember

Aztán végre megszólalt az ügyben egy szakember is: Lakatos Gyula, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Környezetvédelmi Bizottságának elnöke azt nyilatkozta, hogy a közmunkások tevékenysége során a tájidegen cserjék tűntek el. A szakember hozzátette, a munka során a védett, de itt nem őshonos téltemetőre odafigyeltek, azt szabályosan körülkerítették a közmunkások. Szerinte nagy előny, hogy meghagyták az avart, mert ez biztosítja majd a következő évben a lágyszárú növények fejlődését. Mint Lakatos Gyua felidézte, az adott település önkormányzatának a feladata, hogy a parkerdőben a megfelelő fejlesztések, megőrzések megtörténjenek. „Azt gondolom, ezt próbálta a városgazdálkodási osztály elvégezni, amikor abban gondolkodott, hogy a cserjékből a tájidegeneket, a nem őshonosakat eltávolítja” – nyilatkozta a szakember.

Lakatos Gyula hangsúlyozta, a közmunkások nem okoztak olyan károkat, hogy védett növények, vagy esetleg állatok pusztultak volna el a parkerdő területén. Kiemelte, mindenképpen meg kell várni a tavaszt, akkor látható majd, hogy milyen károk történtek a területen, ha egyáltalán történtek.

Feltételes mód

Kulcsszavak: ha, egyáltalán. Mert nem mindegy, hogy valami megtörtént, vagy megtörténhetett. Ha már a Nagyerdőnél tartunk, nem mindegy, hogy a stadionban gólt lőtt a csatár, vagy akár becsavarhatta volna a hálóba a labdát. Egy futballmeccsen ennek az eldöntése talán egyszerűbb, a zöld gyep átláthatóbb. Az erdő azonban sűrűbb, könnyű eltévedni benne, ahogy annak a nem különösebben ismert helyi blogportálnak a szerzője is keresi az utat, aki ismét elővette a témát. A blogportál cikke címében nekiugrik Debrecen polgármesterének, felvetve, hogy „mégis tönkrevágták a Nagyerdő cserjeszintjét?” Ez elég vaskos állítás, bár hatásos, mert innentől szinte mindegy, mi a cikk vége, milyen következtetéseket lehet levonni az egészből, ott ez a szép nagy „behányás” az erdőbe, és lehet mosakodni.

„Nem rég (pontosabban: nemrég! – a szerk.) az MTI-re hivatkozva arról adtunk hírt, hogy a korábbiakkal ellentétben, mégsem történt természetkárosítás a Nagyerdő rendbetételekor. Ezt maga Papp László, Debrecen polgármestere jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján. Másnap, vagyis kedden kaptunk egy email-t, benne egy hivatalos ötoldalas határozattal, amelyben a DEHUSZ-t egymillió forintra büntetik természetkárosítás miatt.” S rendre meg is mutogatják a határozatot. A mutogatásnál azonban szerencsésebb volna értelmezni is a szöveget.

Mit miért?

Nagyon nem mindegy, hogy a természetvédelmi bírságot miért szabják ki: a szükséges engedélyek hiánya, vagy a természet károsítása miatt. Önmagában a szükséges engedélyek hiánya is „megsérti” a törvényt. Ám ez nem azonos irtással, károkozással. A határozatban olvasható, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága az alábbiakról tájékoztatta a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget: „védett madárfajok fészkelési lehetősége csökkenhetett, de mindez fészkelési időszakon kívül történt, így jelenleg erről érdemben adatot szolgáltatni nem tudunk. Az élőhelyen bekövetkezett átalakítás ebben az időszakban leginkább kismértékű zavarást okozhatott, a terület részben átalakult. A közvetlenül érintett helyi jelentőségű védett területről hitelesített biotikai adatok nem állnak rendelkezésünkre.” (Márpedig konkrét adatok nélkül azért elég nehéz ítéletet mondani.) Aztán hosszú felsorolás, milyen énekesmadarak élnek itt, melyek élőhelyeit „az a beavatkozás esetlegesen érinthette”. (Vagyis: vagy érintette, vagy nem...) Kicsit később egy újabb, továbbra is a feltételes módot erősítő mondat: „Ezeknek a felsorolt, valószínűsíthetően fészkelő fajoknak az egyedszáma akár visszaeshet, de jelenleg ezt bizonyíthatóan kijelenteni nem lehet.” Szóval vagy visszaesik, vagy nem... Csupa feltételezés, csupa esetlegesség. S még egy részlet a szövegből, aminek fényében akár teljes mértékben megfordulhat az előjel: „ugyanakkor a cserjék irtása időszakosan benapozottabbá tehette az élőhelyet (ez a hatás a következő évben/években megnövelhető a virágzó tövek és a virágok számát).”

Majd végre egy konkrét hivatkozás a jogszabályra, mely úgy fogalmaz, hogy bírságot kell fizetni annak, aki a szabályt megsérti „tevékenységével vagy mulasztásával”. Azaz visszatérünk az alapkérdéshez, miről is szól ez a bírság. A papírról, a papírformáról, hogy hiányzott egy engedély, vagy arról, hogy károkozás történt – mert ez bizony korántsem mindegy.

Ez egyébként kiderül az indoklásból is: „Az ország természetvédelmi helyzetére, a térség természeti állapotának egészére nincs jelentős hatással a cserjeirtás, valamint azt fészkelési időszakon kívül végezték, így közvetlenül nem okozta védett fajok egyedeinek károsodását.” Ott van, feketén-fehéren, nem történt természetkárosítás. Az engedély viszont hiányzott. Amikor a vizsgálat eredményeiről Papp László polgármester beszámolt, és elmondta, sem védett növényben, sem védett állatban kár nem keletkezett, szót ejtett arról is: a hivatal munkatársa, akinek az lett volna a feladata, hogy beszerezze a megfelelő engedélyeket az elvégzendő feladatokhoz, a hibát elismerte, a munkaviszonya pedig megszűnt.

Végül egy kis osztogatás

A blogportál cikkét egy jókora svunggal elhelyezett, végsőnek és szellemesnek szánt csapással zárja, melyben a Dehirnek próbálják osztani az észt: „Ennek fényében különösen vicces az a korábbi dehíres anyag, ami lelkesen kürtölte világgá, hogy szakképzett munkások dolgoznak a Nagyerdő rendbetételén.”

A Dehiren ebben a témában konkrétan ez jelent meg: „A Dehusz kft. vezetője akkor arról beszélt a Debrecen Televíziónak, hogy közülük többen már korábban is végeztek ilyen munkát. - Vannak olyanok, aki településkarbantartó vagy parkgondozó, tehát valamilyen okj-s tanfolyamon szerezték a tudásukat, vagy volt már korábban ilyen munkaköre volt, mielőtt munkanélküli lett. Egy kicsit nagyobb rálátása van erre a munkára. Vagy ő végzi ezeket a szakirányú munkákat vagy segít a többieknek – mondta korábban Pethe Tamás.” A Dehir semmit nem kürtölt világgá, semmit nem állított. Hírportálunk mindössze a Dehusz kft. vezetője szavait idézte. Hogy vicces volna-e az a tény, hogy munkások dolgoznak valahol, akiknek akár okj-s tanfolyamon szerzett végzettsége van, azt ki-ki döntse el – mi nem érezzük annak.