Elfogadta a képviselők mentelmi jogának eltörlését a török parlament

---

Ankara - Erdogan államfő terrorszervezettel való kapcsolattal vádolja a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja vezetőit, s börtöbe küldené őket.

---

A török parlament pénteken elfogadta a képviselők mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosító javaslatot.

A javaslat mellett 376 képviselő szavazott, és 140-en voksoltak ellene. Mivel az 550 fős törvényhozásban az igenek kétharmados többséghez jutottak, a kérdést nem kell népszavazásra bocsátani.

A változtatást a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kezdeményezte, mivel a tömörülés egykori alapítója, Recep Tayyip Erdogan államfő azzal vádolja a kurdbarát Népek Demokratikus Pártjának (HDP) vezetőit, hogy kapcsolatban állnak a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezettel, amiért a politikusoknak a bíróság előtt felelniük kell.

Erdogan pénteken, a titkos szavazással egy időben úgy nyilatkozott: "az én nemzetem nem szeretne a parlamentben olyan képviselőket látni, akik bűncselekményt követtek el. Nemhogy az áruló terrorszervezet támogatóit" - hangsúlyozta.

A változtatás azonban nemcsak a kurdbarát párt képviselőire érvényes, mindenkit érint, akiről bűncselekményre vonatkozó aktát tartanak nyilván. Jelenleg 138 ilyen képviselő van.

Bekir Bozdag igazságügyi miniszter a napokban nyilvánosságra hozta azoknak a bűncselekményeknek a listáját, amelyekért ezeket a képviselőket a közeljövőben felelősségre vonják. Terrorcselekménnyel kapcsolatos bűncselekmény elkövetése, sértés, bántalmazás, hamisítás, fenyegetés, adatvédelem áthágása, a bűnnek vagy a bűn elkövetőjének dicsérete, gyűlöletkeltés és ellenségeskedés, a gyülekezési törvény megszegése, a választási törvény megsértése, rágalmazás - olvasható a listán.

A Sözcü című kormánykritikus, kemalista napilap internetes oldala szerint az elfogadott javaslatot még a köztársasági elnöknek alá kell írnia, majd az alkotmánymódosítás a közlönyben való megjelenéssel lép életbe. Ezt követően a parlamentben található aktákat ügyészségeknek kézbesítik, amelyek eljárást indítanak és vádat emelnek.

A várható perek az AKP-ból 27 képviselőt, a legfőbb ellenzéki tömörülésből, a Köztársasági Néppártból (CHP) 51 személyt, a Nemzeti Mozgalom Pártjából (MHP) 9 embert, a HDP-ből 50 főt, valamint egy független képviselőt fenyegetnek. 47 képviselőnek, köztük Kemal Kilicdaroglunak, a CHP elnökének, illetve Selahattin Demirtasnak és Figen Yüksegdagnak, a HDP társelnökeinek egynél több aktája van.

D

emirtas a szavazás eredményére reagálva azt mondta: "vagy őrizetbe vesznek minket vagy nem megyünk. Minden lehetséges jogi eszközt megragadunk, beleértve még akár az Alkotmánybíróságot is, hogy megtámadjuk a határozatot. Az 59 fős HDP-frakciónak további 52 bátor képviselő támogatására van szüksége ahhoz, hogy fellebbezhessen az Alkotmánybíróságnál" - fejtette ki újságíróknak a parlament épülete előtt.

Hozzátette: "a döntés nyilvánvalóan újabb lépés a diktatúrához vezető úton. Nem leszünk játékszerek. A harc még csak most kezdődött el".

Yüksekdag puccsnak minősítette a történteket, mivel a kétharmados többséghez a többi ellenzéki párt voksai is kellettek.

A HDP visszautasítja a vele szembeni vádakat.

A javaslatról az utóbbi hetekben heves vita folyt. Két alkalommal verekedés tört ki a parlamentben, ütötték, rúgták egymást a képviselők, többen megsebesültek, őket kórházba szállították.

Az alkotmánymódosítás további feszültséget kelt a török-kurd konfliktusban, amely 2 és fél év fegyverszünet után tavaly júliusban robbant ki újra. A török haderő tavaly december óta átfogó katonai akciót hajt végre a kurd autonómiáért küzdő felkelők ellen az ország délkeleti részében. Az összecsapások során július óta a biztonsági erők több mint 400 tagja vesztette életét, és a PKK mintegy 5400 lázadóját "tették ártalmatlanná". Az 1984 óta tartó konfliktusban már mintegy 40 ezren vesztették életüket.