Eltörölné a román politikusok előjogait a korrupcióellenes ügyészség

---

Bukarest – Diszkriminatív a többi állampolgárral szemben, hogy a törvényhozók őrizetbe vétele esetében az igazságszolgáltatás helyét "politikai voks" veszi át - jelentette ki a korrupcióellenes ügyészség főügyésze.

---

Laura Codruta Kovesi arra utalt, hogy a törvényhozókat csak a parlament jóváhagyásával lehet őrizetbe venni, vagy házkutatást elrendelni ellenük. A törvényhozói mandátumokkal rendelkező - tisztségben lévő vagy volt - miniszterek ellen bűnvádi eljárás sem indulhat a parlament illetékes házának engedélye nélkül. Ezeket az előjogokat az alkotmány biztosítja a politikai nyilatkozatokra vonatkozó mentelmi jogon felül.

"Nem normális, hogy a politikusok megakadályozhassák az igazságszolgáltatást, vagy átvegyék a szerepét" - mondta Kovesi, példaképpen Daniel Chitoiu volt gazdasági és Borbély László volt környezetvédelmi miniszter esetét hozta fel, akiket "nem adott ki" a képviselőház.

A főügyész cáfolta, hogy újabban kizárólag feljelentésekre alapozva vennék őrizetbe a meggyanúsított politikusokat. Rámutatott: sem a feljelentés, sem a beismerő vallomás nem elengedő önmagában, ha azt nem támasztják alá más bizonyítékok, a gyanúsítottakat pedig nem a korrupcióellenes ügyészség (DNA) helyezi előzetes letartóztatásba, erről csak a bíróság dönthet.

Kovesi arra reagált, hogy egyre több közéleti szereplő túlzásnak minősítette a román hírtelevíziókban látható folyamatos "bilincscsörgést" és "médialincselést". Néhány nappal korábban a DNA megerősítésében kulcsszerepet játszó Traian Basescu volt államfő is bírálta a DNA-t.

A korábbi elnök szerint az ügyészek egyre több embert vétetnek őrizetbe pusztán feljelentések alapján, és valóságos kínvallatásnak vetik alá a gyanúsítottakat, megfosztva őket a védekezés lehetőségétől.

Tavaly rekordszámú magas rangú politikus - 9 törvényhozó és 12 volt vagy jelenlegi kormánytag - ellen indított eljárást 2014-ben a román korrupcióellenes ügyészség. A DNA a nagykorrupciós ügyekben illetékes, vagyis azokban az esetekben, amelyekben 10 ezer eurónál nagyobb összegű megvesztegetésről vagy 200 ezer eurónál nagyobb kárról van szó, illetve minden olyan esetben, amelyben a gyanúsítottak köztisztviselők.