Halálbüntetést vagy felmentést vár a norvég tömeggyilkos

---

Oslo – Kizárólag a halálbüntetés vagy a teljes felmentés lenne „logikus” büntetés tettéért – közölte perének harmadik napján, szerdán Anders Behring Breivik.

---

A férfi – aki tavaly júliusban 77 embert gyilkolt meg Oslóban és a közeli Utoya szigetén – „szánalmasnak” nevezte, hogy Norvégiában 21 év szabadságvesztés a kiszabható legsúlyosabb büntetés. Az ügyész kérdésére, hogy jobban örülne-e a halálbüntetésnek, azt válaszolta: "Nem vágyom rá, de elfogadnám a döntést. Azt is kijelentette, hogy nem fél a haláltól, az európai nacionalisták pedig sokat tanulhatnának az al-Kaidától.

Breivik emellett nem volt hajlandó feltárni szerdai bírósági vallomásában, hogy név szerint kik tartoznak még ahhoz az állítólagos, muzulmánellenes szervezethez, amelynek - állítása szerint - maga is tagja. A tárgyalás harmadik napján az ügyészek közölték: nem hiszik, hogy a Templomos Lovagok abban a formában léteznének, amelyben a vádlott leírja őket. Breivik viszont ragaszkodott ahhoz az állításához, hogy léteznek, csak a rendőrség mindeddig nem volt képes a nyomukra bukkanni.

Az állítólagos szervezet létezése vagy nem létezése kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy Breivik épelméjűnek nyilvánítható-e, mert ha igen, börtönbüntetés vár rá. Ha viszont nem épelméjű, akkor pszichiátriai kezelésnek kell alávetni.

Bejer Engh ügyész részleteket kért a vádlottól az állítólagos szervezetre, annak tagjaira és találkozóira vonatkozóan. Breivik erre elmondta, hogy 2001-ben az interneten „véletlenül” kapcsolatba került egy külföldön élő személlyel, akivel elhatározta, hogy megalakítják a Templomos Lovagok szervezetét. Ezenkívül egy külföldi útján, Libériában találkozott egy szerb „háborús hőssel”, aki száműzetésben él az afrikai országban. Nem volt hajlandó közölni, hogy milyen célból találkoztak, és egyik szóban forgó személyt sem volt hajlandó megnevezni. „Nem akarok kiadni olyan információkat, amelyek alapján további embereket tartóztatnának le” – jelentette ki. „Hova akarnak kilyukadni?” – kérdezte Breivik, de rögtön meg is válaszolta ezt, mondván, az ügyészek kétségbe akarják vonni a szervezet létezését.

A vádlottnak az az érdeke, hogy épelméjűnek nyilvánítsák, mert ha nem ez történik, hiteltelenné válik politikai érvelése. Januárban a bíróság által kijelölt két pszichiátriai szakértő megállapította, hogy a férfi paranoid skizofréniában szenved, tetteit pedig téveszmék által vezéreltetve követte el. Az áldozatok fellebbezését követően azonban a testület két újabb szakértőt kért fel, őszerintük Breivik a támadás idején korántsem volt elmebeteg vagy értelmi fogyatékos.