Hiába a szennyezés, nem fizet Kína az EU-nak

---

Peking – A kínai légitársaságok nem fizetik be az uniónak a károsanyag-kibocsátás miatt rájuk rótt kvótát, sőt válaszlépésekkel fenyegetőznek.

---

Nem hajlandók befizetni károsanyag kibocsátásuk után a kínai légitársaságok az Európai Unió (EU) kibocsátás-kereskedelmi rendszerébe - jelentette be Csaj Haj-po (Chai Haibo), a kínai légiközlekedési szövetség (CATA) helyettes főtitkára.

Csaj korábban illegálisnak és értelmetlennek nevezte a január 1-jén életbe lépett új szabályozást, mely az európai légtérben közlekedő összes jármű számára károsanyag-kibocsátási kvóták megállapítását írja elő, s ezek túllépése esetén fizetésre kötelezi az országokat. Kína számára ez idén 800 millió jüan (31,1 milliárd forint) fizetési kötelezettséget jelentene, s az iparág bővülésével a számla összege 2020-ra akár a 17,6 milliárd jüant (685 milliárd forint) is elérheti - kalkulálják a szakértők.

Kína tavaly június óta jogi válaszlépésekkel fenyeget, s megtorló intézkedések bevezetését sem zárja ki, mely komoly feszültségekhez vezethet. A csendes-óceáni térség többi légitársasága valószínűleg a repülőjegybe építve az utasokra hárítja át a költségeket, az ausztrál Quantas Airways pedig a CATA-hoz hasonlóan pert fontolgat. India a kibocsátási adatok visszatartásával fenyeget, a repülési jogokról szóló kétoldalú megállapodások ugyanis nem tartalmaznak ilyen kötelezettséget.

Az ügy bíróság elé vitelével Kína nem fog sietni. A jogszabályt a luxemburgi Európai Bíróság előtt megtámadó Amerikai Légiszállítási Szövetség (ATAA) ugyanis decemberben elvesztette a pert, a kvótákat túllépők bírságainak beszedése pedig csak 2013 márciusában kezdődik. A CATA nemzetközi összefogásra és közös nyomásgyakorlásra szólította fel az előírást ellenző országokat.

Novemberben az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Nemzetközi Polgári Repülési Szervezete egy nyilatkozatot fogadott el, melyben az EU-t arra kéri, mentesítse a nemzetközi légiszállítókat a kibocsátás-kereskedelmi rendszerének hatálya alól. A dokumentumot 26 ország, köztük - Kínán kívül - az Egyesült Államok, Oroszország és Japán is aláírta.