Ismét milliós tüntetés Franciaországban

---

Egy hónap alatt harmadik alkalommal vonultak szombaton a franciák tömegesen utcára tiltakozásul a kormány nyugdíjreformja ellen.

---

A 230 városban szervezett országos megmozduláson a szakszervezetek szerint körülbelül ugyanannyian vettek részt, mint a legutóbbi, szeptember 23-i sztrájknapon. Akkor a szervezők szerint 3 millióan, a rendőrség szerint 1 millióan tiltakoztak. A részvételről ismét számháború kezdődött a kormány és a szakszervezetek között. A belügyminisztérium elismerte, hogy a korábbiaknál több városban volt megmozdulás, de adataik szerint a részvétel csökkent: délig mintegy 380 ezren tiltakoztak, míg szeptember 23-án délelőtt már 410 ezren vonultak az utcára - közölte a tárca.

Párizsban szombat délután tartották a felvonulást: a rendőrség szerint 63 ezren, az előző megmozduláshoz képest 2 ezerrel kevesebben, a szakszervezetek szerint viszont 310 ezren, szeptember 23-hoz képest 10 ezerrel többen vettek részt rajta. A szándékosan a hét végére meghirdetett fővárosi felvonuláson a szakszervezetek szándékainak megfelelően ezúttal inkább családok, diákok és a magánszektorban dolgozók tüntettek, akik a korábbi, hétköznap szervezett tiltakozónapokon nem akartak vagy nem tudtak részt venni.

A jó hangulatú, majálisra emlékeztető megmozduláson a tömeg élén vonuló Bernard Thibault, az egyik legjelentősebb szakszervezet, a CGT vezetője kijelentette: "estére meglesz a célul kitűzött 3 milliós részvétel, vagyis nem tágítunk". Hasonlóan vélekedett a radikálisabb Force ouvriere (FO) vezetője, Jean-Claude Mailly: "ugyanannyian vagyunk mint szeptember 23-án, ez fontos ... 3 millió embert magunk mellé állítani mindenképpen siker".

François Chéreque, a legjelentősebb francia szakszervezet, a CFDT vezetője azt hangsúlyozta, hogy a kormány azt akarja sugallni a szerinte csökkenő részvétellel, hogy a tiltakozási hullám kudarcra van ítélve. "De a kudarc csak nem jön el" - tette hozzá. A CSA közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a franciák több mint hetven százaléka támogatja a szombati megmozdulást. A tiltakozás tárgyát képező nyugdíjreform tervezetét a nemzetgyűlés már elfogadta, de a szenátusban csak kedden kezdődik el róla a vita.

A Le Figaro napilapban szombaton nyilvánosságra hozott felmérés szerint a népszerűsége mélypontján, 26 százalékon álló Nicolas Sarkozy államfő többször jelezte: a reform megvalósítását mandátuma egyik legfőbb ügyének tekinti és annak legfontosabb elemein nem hajlandó változtatni. A csomag egyik legfontosabb intézkedése a nyugdíjkorhatár fokozatos felemelése 60-ról 62 évre, valamint a közszférában dolgozók járulékának és a magas jövedelmek adójának egyszázalékos növelése. Ezenkívül a teljes összegű nyugdíjhoz a jelenlegi 65 helyett ezentúl 67 évesnek kell majd lenni vagy 41 és fél év munkaviszonnyal kell rendelkezni. Kormányzati források szerint elképzelhető hogy a nőket, a fogyatékosokat és az idősebb munkanélkülieket érintő kérdésekben engedményeket tesz majd az államfő a végszavazás előtt.