Korszakváltás a magyar-román kapcsolatokban

---

A tusványosi harmadik nap egyik fő beszédtémája a magyar-román kapcsolatok alakulása, a 2011-es magyar EU-elnökség tükrében. Az eszmecserére megérkezett Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára, miután előző nap véget ért az Országgyűlés nyári ülésszaka.

---

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, a bálványosi folyamat másik alapítója, emlékeztetett rá: annak idején azért hozták létre mintegy százötvenen a szabadegyetemet, hogy rendezzék végre közös dolgaikat. Azóta sok minden változott, de van még tennivaló bőven.

Németh Zsolt kiemelte: a 2011. január 1-től június 30-ig tartó uniós elnökség fényében új perspektívák nyílnak a magyar-román kapcsolatokban. Új vízió van a láthatáron, hiszen nem véletlen, hogy július 1-től pedig Lengyelország adja az elnökséget. Közép-Európa távlataiban bővül, nem egy országot jelent csupán, hanem a Baltikumtól az Adriatikumig terjed – taglalta az államtitkár. Megszűnik az energetikai kiszolgáltatottságunk is, hiszen eddig az orosz függőség dominált. Kelet felé is nyitunk, Moldávia irányába, de még a Fehéroroszország felé való nyitás is a keleti partnerséget erősíti – húzta alá.

A magyar-román kapcsolatokról elmondta: közös érdekeink vannak, úgy a mezőgazdasági, mint a kohéziós és energetikai politikában. A háttérben pedig meghúzódik egy közös értékrend is, tehát nem ellenségeskedés jellemzi a két ország kapcsolatát.

- A kisebbségi kérdések kezelése többféle lehet. A feszültségek hosszútávú enyhítésének egyedüli módja, ha megpróbáljuk kielégíteni az egyéni és közösségi igényeket. Ehhez pedig nagyon fontos a bizalomépítés, a jövőkép, amelyhez odaáll a többségi állam is. A 21 éves építkezés pedig most érik be, mert olyan viszony van a két ország között, amelynek köszönhetően meg lehet oldani a felmerülő problémákat – vetítette előre Németh Zsolt.