Lemondott az egyiptomi kormány

---

Kairó - Az öt napja zajló tüntetések hatására lemondott az egyiptomi kormány. Már át is vette a mandátumot az új miniszterelnök

---

Az öt napja tartó tüntetések hatására lemondott szombaton az egyiptomi kormány. A tiltakozások folytatódtak, mert Hoszni Mubarak elnök nem jelentett be konkrét reformokat, és nem ígérte meg, hogy belátható időn belül maga is távozik a hatalomból. A kormány lemondását az elnök már a hajnali televíziós beszédében kilátásba helyezte, de ez, és az általánosságban több demokráciára és nagyobb szabadságra, politikai, gazdasági és szociális reformokra vonatkozó ígéretei kevésnek bizonyultak a mindeddig példátlan tiltakozó megmozdulások leszerelésére.

Kairóban délelőtt és délután is több tízezren tüntettek Mubarak ellen, és több esetben sor került összecsapásokra a rendőrséggel. A hadsereg a jelentések szerint még nem lépett fel nagy erővel a tömeg ellen. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió így is 95-re teszi a halálos áldozatok összesített számát. A tüntetők szombaton kísérletet tettek a belügyminisztérium elfoglalására, de a lőfegyverüket használó rendőrök visszaverték őket. Tüntetések és halálos áldozatokat követelő összecsapások voltak Alexandriában és Rafahban is. A hatóságok szombaton három nagyvárosban - Kairóban, Alexandriában és Szuezben - meghosszabbították a kijárási tilalmat, amely így két órával korábban, délután négykor kezdődött, de a kairói tüntetők nem vettek róla tudomást.

Mubarak elnöknek "távoznia kell" - jelentette ki Mohammed el-Baradei ellenzéki vezető, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt főigazgatója a France 24 műholdas televíziónak nyilatkozva. "Az elnök nem értette meg az egyiptomi nép üzenetét. Beszéde teljes mértékben kiábrándító volt. A tiltakozások teljes intenzitással folytatódni fognak a rezsim bukásáig" - jósolta.

Egy vezető muzulmán pap nyugalomra intett a kairói állami tv adásában, mondván, az iszlám tiltja a vérontást. Felszólítása hatástalannak bizonyult. Nyíltan színre lépett a legnagyobb ellenzéki erő, a betiltott iszlamista Muzulmán Testvériség is, amely békés hatalomátadásra szólított fel. A CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozó elemzők szerint a hadseregnek döntő szerepe lehet. A hadsereg eddig lojális volt Mubarakhoz, de egyáltalán nem biztos, hogy a tüntetések folytatódása esetén is az államfő mellett és a nép ellen lép fel. Mindennek kapcsán az elemzők utaltak azokra az értesülésekre is, hogy a hadsereg egyáltalán nem egységes, több frakcióra bomlik, és ezek közül néhány kritikus az elnökkel szemben.

A politikai feszültséget és a zűrzavaros helyzetet a bűnözők saját céljaikra igyekeznek kihasználni. Egy szemtanú elbeszélése szerint a hadsereg harckocsizói a levegőbe leadott lövésekkel akadályozták meg, hogy egy kairói külvárosban a tömegből több százan berontsanak egy, a központi bankhoz tartozó épületbe, ahol pénzt nyomtatnak. Egyiptom vezető muzeológusa szerint fosztogatók törtek be az óegyiptomi kincsek nagyszabású gyűjteményét őrző Egyiptomi Múzeumba péntek éjszaka, és megsemmisítettek két fáraókori múmiát, és a jegypénztárat sikerült kifosztaniuk, a több tízezres műkincsgyűjteményben nem esett kár. A gízai piramisokhoz vezető utat az egyiptomi katonaság tankokkal és páncélozott személyszállító harcjárművekkel lezárta.

A kairói repülőtéren szombat dél körül mintegy másfél-két ezren próbáltak meg helyet találni bármely távozó járatra előzetes helyfoglalás nélkül, de a helyzetüket jócskán megnehezíti, hogy több európai és amerikai légitársaság is elkezdte felfüggeszteni vagy törölni kairói járatait, az egyiptomi légitársaság gépei pedig nagyon sokat késnek.

A külföld elsősorban az erőszak megfékezését és a párbeszéd eredményeként elindított reformokat szeretné látni Egyiptomban. Az Egyesült Államok kiáll az egyiptomiak jogai mellett és felszólítja a kairói kormányt, hogy tartózkodjon az erő alkalmazásától - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök. "Az új arab nemzedéknek joga van ahhoz, hogy hallathassa hangját" - mondta.

Az erőszak és a vérontás beszüntetésére szólított fel Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. "Mélyen aggódom az erőszak spirálja miatt, amely a párbeszédet még nehezebbé tevő helyzethez vezethet". Irán szombaton "az iszlám ébredés hullámának" nevezte a kormányellenes tüntetéseket. Az ultrakonzervatív Ahmad Hatami ajatollah még a pénteki ima alkalmával kijelentette, hogy "az új Közel-Kelet tengelye hamarosan az iszlám vezetés és egy, a valláson alapuló demokrácia lesz".

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szigorú útmutatást adott a kormányzat tagjainak, hogy tartózkodjanak a jelenlegi egyiptomi helyzet kommentálásától, mert Izraelnek semmiféle érdeke nem fűződik ahhoz, hogy beleavatkozzon Egyiptom ügyeibe. Izraeli illetékesek az AP hírügynökség szerint arra számítanak, hogy Hoszni Mubarak egyiptomi elnök túléli a zavargásokat, de az árthat az arab ország és Izrael kapcsolatainak, ha a népszerű ellenzéki csoport, a Muzulmán Testvériség teret nyer.

Szombat este érkezett az a bejelnetés, ami jelentősen mérsékelheti az országban kialakult válságos helyzetet. Az állami televízió közlése szerint ugyanis Ahmed Safík, a leköszönő kormány polgári repülés minisztere kapott megbízatást arra, hogy megalakítsa az új egyiptomi kormányt - közölte az állami televízió.

Személyében a légierő volt parancsnoka, a leköszönő kormányban a polgári repülés minisztere vette át Hoszni Mubaraktól a miniszterelnöki mandátumot. Mubarak maga is a légierő parancsnoka volt korábban. Safík kinevezése előtt nem sokkal hangzott el egy másik volt katonai vezető, Omar Szulejmán hírszerzési főnök alelnöki megbízatása és hivatali esküje. Safík 2002 óta töltötte be a polgári repülési miniszter tisztjét. A volt katonai pilóta 1996 és 2002 között állt a légierő élén, amely posztot Mubarak is betöltötte, mielőtt Anvar Szadat néhai elnök alelnöke lett volna.

Az új miniszterelnök polgári repülés miniszterként hatékonyságával, vezetői képességeivel szerzett magának hírnevet, egyebek között sikeresen korszerűsítette az állami légitársaságot, az EgyptAirt, és javíttatta fel az ország repülőtereit.