Magyar iskola nyílt Margittán
Szerző: Nyírő Gizella | info@dehir.hu Közzétéve: 2011.09.13. 06:45 | Frissítve: 2011.11.14. 16:25
Margitta – Sok-sok év elteltével – Nagyszalonta és Nagyvárad után - újból önálló magyar tannyelvű iskola nyílt a derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium testvériskolájának városában, Margittán. Az ünnepélyes tanévnyitó szeptember 12-én volt, melyre meghívást kapott Nagy József igazgató és helyettese, Kesjár András, valamint a berettyóújfalui testvérvárosi küldöttség is.
A röpke tíz hét alatt felújított volt román iskola épületében a tantermeket közadakozásból bútorozták be, többek között a berettyóújfalui oktatási intézmények adományaiból.
A margittai születésű Kossuth-díjas irodalomtörténész, Horváth János (1878-1961) nevét felvevő iskolaközpont megnyitóján olyan magas rangú politikusok vettek részt, mint Kelemen Hunor művelődési miniszter, Cseke Attila, Lakatos Péter, Pető Csilla, Dézsi Ákos országgyűlési képviselők, Kiss Sándor, a Bihar megyei tanács alelnöke, de eljött Horváth János unokája, Korompai János is.
A román és a magyar Himnusz után Nagy Gabriella igazgatónő mondott ünnepi beszédet. „Zsebre dugott kézzel várni annyit jelent, mint cserben hagyni elődeinket” – idézte Horváth Jánost, utalva ezzel az utódok felelősségére. Több sikertelen kísérlet után végre 2011. szeptember elsejétől megkezdődhet a tanév a Horváth János Iskolaközpontban, hiszen „a patak és a szikla összecsapásából a patak került ki győztesen” – mondta az igazgatónő, hozzátéve: egy iskola erejét nem a falak adják, hanem a megszerzett tudás, az érték.
„Aki iskolát épít, az jövőt épít, mert az iskola összekötő kapocs a múlt és a jövő között.” A továbbiakban köszönetet mondott az elmúlt két és fél hónap megfeszített munkájáért, amit vállalkozók, pedagógusok, szülők, ismerősök, jóakarók, a berettyóújfalui testvérváros, a Horváth János Társaság, volt diákok végeztek azért, hogy időre elkészülhessen a felújított épület a 900 tanuló és a tanári munkaközösség számára.
Kelemen Hunor beszédében úgy fogalmazott, hogy kettős ünnep a mai: egyrészt tanévet nyitnak, másrészt intézményalapítást ülnek. Húsz év eredményes harcát emelte ki, hiszen meg kellett vívni nyelvi jogaikat, s létre kellett hozni intézményeiket a magyar kisebbségnek Erdélyben. A közösségi akaratnak hosszú távon nem lehet ellenállni, hiszen a konok munka idővel meghozza eredményét – szögezte le.
A szónokok sorát Kiss Sándor, Cseke Attila, Pocsaly Zoltán alpolgármester követte. A beszédek közt szavalatok hangzottak el, de fellépett az iskola ökumenikus kórusa is, illetve harmadikos diákok bemutattak egy performanszt a „De nehéz az iskolatáska” című dalra.
Bradács Alíz az intézmény legidősebb és legfiatalabb diákjának átadta az épületek kulcsait, illetve az avatás emlékére egy vendégkönyvet ajándékozott, melybe az ünnepi alkalom ihlette gondolatok bejegyzését kérte a vendégektől. A Mikóházán élő egykori igazgató, a 81 éves Bokor József arra intette a jelenlévőket, hogy egyszerre, egy irányba húzzanak, mert csak összefogással lehet eredményt elérni.
Horváth János unokája, Korompai János, a család nevében kért szólt, s méltatta a nagyapa életútját, akinek a margittai indíttatás iránytű volt egész későbbi sorsára. A névadó bekeretezett portréját nyújtotta át az igazgatónőnek.
A történelmi egyházak vezetői megáldották, megszentelték az új intézményt, majd az ünnepélyes szalagátvágás után elénekelték a Szózatot.
A felújított épületbe való belépéskor sós kenyeret és az első becsengetésre emlékeztető csengőt kapott mindenki.
HOZZÁSZÓLÁSOK (0)