Magyarország kiáll Ukrajna mellett, Áder hitelnyújtásról is tárgyalt

---

New York - Az ENSZ közgyűlésre érkezett magyar államfő a klímaegyezményről, környezetvédelmi témákról is megbeszéléseket folytatott.

---

Áder János államfő bízik benne, hogy az év végig teljesül a párizsi klímaegyezmény érvénybe lépéséhez szükséges mindkét feltétel, és elkezdődhet a megállapodás gyakorlati megvalósítása.

A köztársasági elnök azután nyilatkozott az MTI-nek szerdán New Yorkban, hogy a klímaegyezményről szóló tanácskozáson vett részt az ENSZ-közgyűlés ülésszakán.

Áder János elmondta: Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a tanácskozáson bejelentette, hogy a mai napig 58 ország ratifikálta a párizsi egyezményt, s ez azt jelenti, hogy megvan az egyezmény hatályba lépéséhez szükséges 55 ratifikálás. Az államfő hozzátette: bízik benne, hogy az év végig teljesül a megállapodás érvénybe lépéséhez szükséges másik feltétel is, hogy a ratifikáló országok széndioxid-kibocsátásának együttesen el kell érnie a világ teljes széndioxid-kibocsátásának 55 százalékát.

Pillanatnyilag még nem tartunk itt, a második feltételhez még 7 százalék hiányzik, tehát még néhány országnak majd letétbe kell helyeznie a ratifikációs dokumentumokat - mondta.

Áder János emlékeztetett arra, hogy Magyarország az Európai Unióban elsőként ratifikálta a párizsi klímaegyezményt, azóta azonban csak Ausztria és Franciaország követte a példát, másik 25 ország még adós ezzel. Az államfő leszögezte: az a veszély fenyeget, hogy Európa - amely egyébként az élen járt a klímaváltozással kapcsolatos megállapodások kezdeményezésében - a ratifikálásokban sereghajtó lesz.

"Arra ösztönzöm valamennyi kollégámat, akivel itt találkozom, hogy minél hamarabb történjen meg ez a ratifikálás" - jelentette ki.

Az államfő szerint jó esély van rá, hogy az év végéig a második feltétel is teljesül, azaz a tavaly Párizsban reméltnél két évvel korábban hatályba léphet a klíma-megállapodás. "Azaz hamarabb kezdhetünk el a végrehajtási jogszabályokon dolgozni, hamarabb gyűjthetjük össze az úgynevezett zöld klímaalapot, ami százmilliárd dollár évente, s amit arra használhatunk majd fel, hogy megakadályozzuk a helyzet további romlását és segítsük az alkalmazkodásban a különböző országokat" - tette hozzá.

A köztársasági elnök hangsúlyozta: mindenki tudja, hogy a probléma milyen nagy, a természettől is egyre súlyosabb figyelmeztetéseket kapunk, nincs okunk halogatásra, sőt, jó okunk van a mielőbbi cselekvésre.

Az államfő a tanácskozás után kétoldalú megbeszélést folytatott Petro Porosenko ukrán elnökkel. Áder János az MTI-nek elmondta: szóba került az Oroszországgal való konfliktus és a Krím annektálása. A magyar államfő jelezte ukrán kollégájának: "Magyarország álláspontja nem változott a korábbi időszakhoz képest, vagyis Magyarország változatlanul támogatja Ukrajna függetlenségét és nem ismeri el a Krím annektálását".

A kétoldalú megbeszélésen szóba kerültek - ahogyan Áder János fogalmazott: - "békésebb témák" is: új határátkelők megnyitása és a kárpátaljai területeken autópálya-építés felgyorsítása magyar segítséggel, valamint környezetvédelmi problémák.

Ami az autópálya-építést illeti, a magyar államfő jelezte ukrán kollégájának, hogy Magyarország kész hosszú futamidejű és kedvezményes kamatozású hitelt nyújtani, s már lényegében csak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jóváhagyására kell várni, hogy folyósítható-e a hitel, és megkezdhető-e az építkezés. Áder János hangsúlyozta: abban maradtak Petro Porosenkóval, hogy megpróbáljuk közösen megtalálni mielőbb a megoldást, hogy ne csak szándék legyen az autópálya, hanem valóság. Ez nyilván megkönnyítené a Kárpátalján élőknek a kapcsolattartást Magyarországgal, megkönnyítené az ott vállalkozni szándékozóknak a beruházásokat, új munkalehetőséget teremtene a helyieknek és hozzájárulna Ukrajna gazdaságának növekedéséhez is - jelentette ki.

A két államfő a Tiszát érintő környezetvédelmi problémákról is tárgyalt. Áder János ezzel kapcsolatban elmondta: a Tisza mentén található a szlatinai sóbánya, amelyet ugyan már nem művelnek, be is zártak, de a szükséges óvintézkedéseket nem tették meg: a bezárt bányából ezért nagy mennyiségű só kerül a Tiszába. Felhívta a figyelmet, hogy a sószennyezés olyan mértékű, hogy a folyó ökológiai állapotát, a víz minőségét fenyegeti. "Azt kértem elnök úrtól, hogy akár közösen, akár uniós források igénybe vételével haladéktalanul találjuk meg a megoldást. Sokkal könnyebb lesz a só bemosódását megakadályozni, mint később a Tisza vizét tisztítani és emberi fogyasztásra alkalmassá tenni" - emelte ki a magyar államfő.

A másik megvitatott problémát ismertetve elmondta: évek óta tapasztalják a magyar szakemberek, hogy nagyon sok műanyag szemét érkezik a Felső-Tiszára, részben Romániából, részben Ukrajnából, s ez nemcsak csúnya, hanem szennyezi a vizet, veszélyezteti az ivóvíz minőségét. "Kértem Porosenko elnök urat: segítsen, hogy ez a rossz gyakorlat megszűnjön" - tájékoztatott kétoldalú tárgyalásainak témáiról Áder János.