Nem akar előrehozott választást a román államfő, mert az rosszat jelentene

---

Bukarest – Az előrehozott választások lehetősége szerepel Románia alkotmányában, de csak egy mély válság esetére, amelyet jobb lenne elkerülni - mutatott rá Klaus Iohannis államfő.

---

A brüsszeli uniós csúcson tartózkodó elnök román újságírók felvetésére válaszolva beszélt erről a lehetőségről. Az alkotmány szerint az államfőnek akkor kell feloszlatnia a parlamentet és előrehozott parlamenti választásokat kiírnia, ha a parlamentben két egymást követő kormányalakítási kísérlet megbukik, vagyis a törvényhozók két egymást követő alkalommal nem hajlandók bizalmat szavazni az elnök által megbízott miniszterelnök-jelölt kormányának.

A román elnöki hivatal csütörtökön közzétette a kormányalakítási tárgyalások menetrendjét azt követően, hogy a januárban beiktatott Grindeanu-kormány a szerdai bizalmatlanági szavazáson megbukott. Iohannis hétfő délután akar egyeztetni a parlamenti pártokkal a következő kabinet összetételéről.

A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (amelynek éléről 2014-ben Ioahannist államfővé választották) csütörtökön megerősítette: a választások előrehozását tartja a legjobb megoldásnak, mondván, hogy az eddig kormányzó szociálliberális koalíció meggyengült, és egyik oldalon sem alakítható ki stabil kormánytöbbség.

"Ahhoz, hogy előrehozott választások legyenek, előbb mély válságba kell kerülnünk, amit én egyáltalán nem kívánok magamnak" - mondta Iohannis. Hozzátette: egy feddhetetlen, büntetlen előéletű politikust akar kormányalakítással megbízni, aki meggyőzi őt, hogy képes a kormányt vezetni, és a honatyák többségének támogatását élvezi.

A jobboldali elnök szavait a román média úgy értelmezte, hogy nem próbál egy jobboldali, vagy technokrata jelölt mögé parlamenti többséget kierőszakolni. Ennek bizonyítékaként értelmezték azt is, hogy a szociálliberális koalíció két pártját együtt hívta a kormányalakítási konzultációkra.

Romániában még nem fordult elő, hogy feloszlassák a parlamentet, pedig nem sok olyan kormánya volt az országnak, amely kitöltötte volna a négyéves parlamenti ciklust. Elemzők szerint most sem valószínű, hogy a fél éve megválasztott törvényhozók olyan döntést hoznának, amely megfosztja őket mandátumuk hátralévő részéről.

Az államfő felesleges álproblémának nevezte azt a jogvitát, amely arról alakult ki Bukarestben, hogy visszavonhatják-e korábbi lemondásukat a szerdán leváltott Grindeanu-kormány miniszterei. Iohannis rámutatott: egy miniszter megbízatása csak akkor szűnik meg, ha ő felmenti, vagy egy új kormányt iktat be a parlament.

"Nem fogok két napra minisztereket kinevezni" - szögezte le az államfő.