Összecsapnak az indulatok az erdélyi aranybánya ügyében

---

Verespatak - A ciántechnológiás bányászat ellen tartottak megmozdulást, s Brüsszel beavatkozását kérik. A román kormány a beruházás mellett van.

---

A cianidos bányászat ellen tiltakozó akciót szervezett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt. A megmozdulás heves ellenállást váltott ki a román politikai elit körében. A román kormányfő támogatná a bányanyitást.

Az akácok kiirtása és a disznóvágás helyett a környezetvédelemmel és a kisebbségi ügyekkel kellene foglalkoznia az Európai Bizottságnak (EB), amely a fontos dolgokba nem avatkozik be, a jelentékteleneket azonban túlszabályozza − bírálta Brüsszelt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európai parlamenti képviselő Verespatakon, ahol a ciántechnológiás bányászat ellen tartottak megmozdulást az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) közösen. A két szervezet közös nyilatkozatában kijelentette: a bányanyitás merénylet Erdély és az erdélyiek ellen, a bányaberuházás Románia eddigi történetének legnagyobb léptékű korrupciós ügye.

Korodi Attila romániai környezetvédelmi miniszter a kolozsvári Krónika című lapnak elmondta, hogy a beruházás engedélyezését elősegítő, a szenátus által már elutasított úgynevezett Verespatak-törvény az európai parlamenti választások előtt biztosan nem kerül napirendre az alsóházban.

A verespataki aranybányaprojektben érdekelt Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai−román vegyesvállalat évek óta várja a zöld jelzést Bukaresttől, hogy megkezdhesse a 330 tonnára becsült arany és 1600 tonna ezüst kitermelését ciántechnológia alkalmazásával. A környezetvédők ellenállása hatására azonban a román törvényhozás tavaly novemberben nem fogadta el az új bányatörvényt, amelynek alapján a verespataki projektet is engedélyezhetnék Romániában.

A vállalat nemrég jelentette be, hogy dolgozói 80 százalékát, 371 embert elbocsát, a cég tevékenységét a minimálisra csökkentik ahhoz, hogy megtarthassák a bányalicenceket, és az engedélyeztetés folyamata ne akadjon meg. Az RMGC-ben 80 százalékos tulajdonos Gabriel Resources (GR) azzal fenyegette meg Bukarestet, hogy a nemzetközi kereskedelmi választott bírósághoz fordulnak az engedélyezési folyamat elhúzódása miatt. Sajtóinformációk szerint a kanadai fél kártérítési igénye négymilliárd dollárra tehető. Victor Ponta miniszterelnök korában úgy fogalmazott: nem lenne szerencsés, ha a munkahelyteremtés és a bányajáradék haszna helyett a román állam kártérítést fizetne a vállalatnak.