Passau, Rothenburg, Regensburg: a bajoroknál otthon van a karácsony

---

Családias hangulat, forralt bor, míves ajándéktárgyak. „Adventezni” nem csak Bécsben érdemes. A bajoroknál mindenképpen...

---

Az utóbbi években egyre népszerűbbé vált ellátogatni a Bécsbe advent idején, elvegyülni a karácsonyi vásári forgatagban és „megfürödni” a császárváros ünnepi fényeiben. Azonban érdemes messzebb is tekinteni. Például keresztülmenni Ausztrián azért, hogy megnézzük, hogyan csinálják ezt a bajorok.

Ha valaki erre tart, mindenképpen célszerű útba ejteni Passaut. A három folyó városa ugyanis nem csak arról nevezetes számunkra, hogy a mi Dunánk szeli keresztül, hanem arról is: itt nyugszik a niedernburgi kolostorban Gizella királynő, államalapító Szent István királyunk felesége. A bajor származású Gizella a király halála után ide vonult vissza, itt élte le élete hátralévő részét. A kápolnába, ha szerencsénk van, bemehetünk megtekinteni a sírját, ahol egy üveg ereklyetartóban földi maradványai is láthatók. Szinte hihetetlen, de igaz: a sír fedlapja eredeti. További magyar vonatkozás: a Dóm téren található székesegyház a St. Stephan nevet viseli. Az 1600-as években tűzvész pusztította épületet már barokk stílusban építették ujjá. Olasz mesterek munkája a belső díszítés, de az orgona jelenti az igazi kuriózumot, több, mint 17000 sípot építettek bele, ami állítólag világrekord. S, ha beesteledett, irány az adventi vásár, ami itt kifejezetten emberléptékű. Nincs nagy tömeg, kényelmesen lehet nézelődni, válogatni, mindenki barátságos, hangulatos traccspartik zajlanak a gőzölgő forraltboros bögrék fölött.

Továbbhaladva semmiképpen nem szabad kihagyni Rothenburgot. A település kicsi, de a jelentősége annál nagyobb és középkori történelméhez egy jellegzetesen bajoros sztori kötődik. A harmincéves háborúban, 1631-ben a egy Tilly nevű katolikus tábornok elfoglalta a várost. A hadfi feltett szándéka volt, hogy leromboltatja, fölégetteti a várost. Az elöljárók, hogy eltérítsék szándékától, egy hatalmas háromliteres serlegben kínálták meg borral. Tillynek ettől ötlete támadt: kijelentette,  ha valaki a serleget egy húzásra kiissza, a város megmenekül. A feladatra Rothenburg polgármestere személyesen jelentkezett és teljesítette is a lehetetlennek tűnő feladatot, megmentve ezzel a hősies lerészegedéssel városát. Nem tudni, hogy a történet valóságtartalma mennyi, ám az bizonyos, a mulatozással jó barátságban álló bajorok számára kiváló hivatkozási alapot jelent arra, hogy minden évben megrendezzék a „Mesterivó“ ünnepséget, ami szórakoztató történelmi látványosságnak számít.

Rothenburgban ez óriási buli, de az igazi ünnep a karácsony. A romantikus, ódon, színes épületekből álló óváros úgy, ahogy van, bármelyik mesefilm díszlete lehetne. És itt található Käthe Wohlfahrt egész évben nyitva tartó karácsonyi múzeuma és üzlete, ami ma már nemzetközileg is híres létesítmény. Európa legnagyobb ilyen profilú üzletében minden kellék kapható, ami jól jöhet a hangulatos karácsonyhoz. Käthe Wolfart családi cége a hagyományos német karácsonyi dekoráció piacvezetője már jó ideje. Ha hinni lehet a családi legendáriumnak, az egész úgy kezdődött, hogy 1963-ban vendégül látták amerikai barátaikat. Nekik annyira megtetszett a zenélő dobozuk, hogy szerették volna egy példánnyal megajándékozni őket. Ám nem sikerült, mert karácsony után több hónappal már nem kaptak sehol efféle portékát, csak egy nagykereskedelmi áruházban bukkantak rá tíz elfekvő darabra. Ezekből egy lett ajándék, és miután a maradék kilencet gyorsan el tudták adni, megszületett az „egész évben karácsony” ötlete. Végül 1981-ben megnyílt a karácsonyi nagyáruház és karácsonyi falu Rothenburgban. Az üzlet pedig virágzik, hiszen már húsz német városban, sőt Franciaországban, az Egyesült Államokban és Brugge-ben is nyílt boltjuk. A karácsonyi múzeumot 2000-ben hozták létre, ahol többek között különböző korok feldíszített fái láthatók.Az alapító halála után, fia, Harald vette át a céget, a siker továbbra is garantált. Érdekesség, hogy az áruházban tilos fotózni, a múzeumban azonban nem. A kiváló alapanyagokból készült termékek ugyanis nem másolhatók. Egyediek, ám nekünk igen borsos árúak a díszek, el lehet képzelni, mit érezne az a magyar családanya, akinek díszítés közben kicsúszik a kezéből és összetörik egy 40 eurós dísz... A több szint magasságú, 1500 négyzetméternyi területen lévő „falu” valóságos labirintus. A „főtér” közepén egy csaknem hat méter magas, pompázatos karácsonyfa áll.

A karácsonyi vásárban este azért már sokkal nagyobb a tömeg, mint Passauban, de még itt is van hová húzódni kortyolgatni a forralt bort, nem úgy, mint Bécsben, ahol csúcsidőben szinte másodpercekként lök oldalba valaki.

Természetesen érdemes kiruccanni Nürnbergbe is, például azért, hogy ellátogassunk a zseniális Dürer egykori házába, de Regensburg szintén kihagyhatatlan látványosság, hiszen több mint 1500 műemlékvédelem alatt álló épülete van, ezek közül 984 képezi az UNESCO által világörökséggé nyilvánított városrészt. Száz méternél is magasabb gótikus, Szent Péterről elnevezett katedrálisa lenyűgöző, megszámlálhatatlan kőszobrai, szentjei, királyai mint-mind egyéni, saját arccal tekintenek le ránk.  Építése a 12. században kezdődött, de csak a 19. században fejeződött be. Ólomüveg ablakai 14. századiak. A katedrális két tornya a városból mindenhonnan látható, ugyanúgy, mint például Athénban az Akropolisz. A vásárban itt is a barátságos hangulat a jellemző: bor és bajor virsli illat száll a levegőben.

Ez így együtt, szinte kegyelmi állapot. Nincs is kedvünk elmenni innen. Inkább kérünk még egy csupor bort...