Polóniummal mérgezhették meg Jasszer Arafatot

---

Katar – Nagyon valószínű, hogy polóniummérgezés következtében hunyt el Jasszer Arafat egykori palesztin vezető – jelentette szerdán az al-Dzsazíra katari hírtelevízió a svájci szakértők jelentésére hivatkozva.

---

A svájci igazságügyi orvosszakértők közlése szerint az Arafat földi maradványaiból vett minta a normál értékhez képest 18-szor magasabb radioaktivitást mutatott 210-es polóniumból.

„Az eredmények meglehetősen támogatják azt a feltételezést, miszerint (Arafat) annak nyomán hunyt el, hogy 210-es polóniummal megmérgezték” – olvasható a lausanne-i orvosszakértői központ 108 oldalas jelentésében, amelynek másolata az al-Dzsazíra birtokába került. A hírtelevízió közlése szerint a szakértők "83 százalékig" biztosak abban, hogy Arafat polóniummérgezés áldozata lett.

"Egy valódi bűncselekményt, egy politikai gyilkosságot tártunk fel" - nyilatkozta a svájci szakértői jelentéssel kapcsolatban a Reuters brit hírügynökségnek a palesztin vezető özvegye, aki kérelmezte Arafat földi maradványainak kihantolását és vizsgálatát.

Orosz szakértők ugyanakkor kizárták, hogy az egykori palesztin vezetőt megmérgezték volna polóniummal. A Szövetségi Orvosbiológai Ügynökség (FMBA) vezetője, Vlagyimir Ujba három hete azt mondta, hogy az orosz szakértők alapos vizsgálatuk ellenére sem találták a palesztin vezető holttestének maradványaiban, a kapott mintákban 210-es polóniumnak a nyomát.

Arafat 75 évesen, 2004 októberében lett súlyos beteg Rámalláhban: hasi fájdalmakra panaszkodott, de láza nem volt. Onnan szállították egy Párizs melletti katonai kórházba, ahol november 11-én meghalt. A francia orvosok tiszteletben tartották a család kérését, így nem hoztak nyilvánosságra részleteket Arafat állapotáról, és fel sem boncolták.

Arafat halála után szinte azonnal találgatások kaptak lábra, melyek szerint a politikussal állítólag izraeliek végeztek. A palesztin elnök földi maradványait özvegye engedélyével 2012 novemberben hantolták ki Rámalláhban. Mintegy hatvan mintát vettek a maradványokból, majd azokat a felkért svájci, francia és orosz szakértők között felosztották. A vizsgálatot szigorú titoktartás mellett, egymástól függetlenül, külön-külön végezték. A francia szakvélemény még hiányzik.