Rekordot döntött a francia államfő népszerűtlensége

---

Párizs - A franciák többsége úgy véli, a gazdasági válságban a közpénzeket az afrikai katonai bevetéseken kívül más fontos dolgokra is fel lehetne használni.

---

Franciaország számára az év úgy végződött, ahogyan kezdődött: afrikai katonai beavatkozással. Január elején a mali vezetés sürgős kérésére - az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhatalmazásával - a francia hadsereg bevonult a nyugat-afrikai országba, hogy a kormányerők oldalán megállítsa az iszlamista fegyveresek előrenyomulását a déli országrész felé.

A 4 ezer katonát mozgósító műveletet a teljes francia politikai elit üdvözölte, és a társadalom 63 százaléka támogatta. December elején szintén egy volt afrikai gyarmatára, a vallási erőszak sújtotta Közép-afrikai Köztársaságba küldött Franciaország 1600 katonát a rend helyreállítása és a civil lakosság védelme érdekében. Jóllehet a mali beavatkozás sikeresnek tekinthető, az egyelőre bizonytalan idejű és kimenetelű újabb afrikai fellépést a franciáknak már csak alig 44 százaléka támogatja.

A francia társadalom egy év alatt belefáradt abba, hogy hadseregük olyan övezetekben avatkozik be, ahol a folyamatos nyugati segítségnyújtás ellenére alig észrevehetően javul a helyzet. Franciaország az egyetlen uniós állam, amely Afrikában azonnal mozgósítható, ütőképes önálló kontingenssel rendelkezik, amelyhez az Európai Unió elvi támogatáson kívül semmilyen segítséget nem nyújt. A franciák többsége úgy véli, hogy gazdasági válságban a közpénzeket más fontos dolgokra is fel lehetne használni, ráadásul Brüsszel a 100 százalékoshoz közelítő államadósság és a deficit csökkentését várja Párizstól.Furcsa ellentmondás, hogy mialatt a francia vezetés a sürgős helyzetre és a demokratikus elvekre hivatkozva Afrikában határozottan és eltökélten lép fel, hazájában képtelen igazán érvényt szerezni akaratának.

Egy decemberi felmérés szerint Francois Hollande elnököt a franciák 53 százaléka igazságtalan, 76 százaléka gyenge, 54 százaléka részrehajló elnöknek tartja. A kormány elmúlt évi tevékenységéből a megkérdezettek 47 százaléka semmit nem tud kiemelni. Arra a kérdésre, hogy milyen pozitív dolgot tett idén az államfő, a legtöbben a külpolitikát (alig 13 százalék) jelölték meg, valamint a homoszexuális párok házasságának engedélyezését (9 százalék). A negatívumok közül a megkérdezettek 30 százaléka az adóemeléseket tette első helyre.

A válsággal szemben eredménytelen gazdaságpolitika, az adóemelések és a karizmatikusság hiánya minden idők legnépszerűtlenebb francia elnökévé tette Hollande-ot, akinek tetszési mutatója nyár óta 23 százalékon stagnál. A munkanélküliek száma 1997 óta idén először átlépte a 3 milliós küszöböt, arányuk márciusban elérte a 11 százalékot, és azóta sem csökkent. A stagnálás miatt az államháztartási hiánynak a GDP-arányos 3 százalék alá szorítását a kormány 2013-ról 2015-re halasztotta, bár közben szigorú költségvetési politikát folytat.

Külföldön az évi egymillió euró feletti keresetekre vonatkozó 75 százalékos adót előíró törvény miatt a gazdagokat megadóztató és adóemigrációba kényszerítő retrográd szocialista elnök képe alakult ki Hollande-ról. Közben a baloldali tábor azért bírálja az államfőt, mert 2012. májusi megválasztásakor ugyan a pénzügyi világot jelölte meg fő ellenfeleként, de a versenyképesség javítása érdekében a szakszervezetek egy részével az év elején megállapodott a munkaerőpiac rugalmasabbá tételéről, s ezzel megkönnyítette az elbocsátások feltételeit, valamint újabb nyugdíjreformot kezdeményezett.