Részlegesen visszavonja adócsökkentési terveit a brit kormány

---

A legmagasabb keresetűek személyi jövedelemadójának 45 százalékos kulcsát a szeptember végén bejelentett intézkedéscsomaggal ellentétben mégsem törlik el a következő pénzügyi évtől.

---

Részlegesen visszavonja hatalmas piaci és politikai viharokat kavaró adócsökkentési terveit a brit kormány. Kwasi Kwarteng pénzügyminiszter a BBC rádió hétfő reggeli hírmagazinjában bejelentette, hogy a legmagasabb keresetűek személyi jövedelemadójának 45 százalékos kulcsát a szeptember végén bejelentett intézkedéscsomaggal ellentétben mégsem törlik el a következő pénzügyi évtől.

Kwarteng szerint az adócsökkentési tervnek ez az eleme "hatalmas mértékben elterelte a figyelmet" az egyébként "erőteljes gazdasági csomag egészéről", ezért Liz Truss miniszterelnökkel együtt úgy döntöttek, hogy ezt a lépést nem hajtják végre.

Arra a kérdésre, hogy a történtek után szándékában áll-e lemondani, a pénzügyminiszter úgy válaszolt, hogy "egyáltalán nem".

A brit kormány a recesszió felé tartó gazdaság élénkítése végett az utóbbi évtizedek legradikálisabb adócsökkentési programját hirdette meg.

Kwarteng a londoni alsóházban szeptember 23-án bejelentette, hogy a jövő áprilisban kezdődő új pénzügyi évtől a személyi jövedelemadó jelenleg 20 százalékos alapkulcsa 19 százalékra csökken, a legmagasabb, 150 ezer font feletti éves jövedelmekre megállapított 45 százalékos felső adókulcs megszűnik, és a magas jövedelműek adója egységesen 40 százalék lesz.

A 45 milliárd font (több mint húszezer milliárd forint) értékűre becsült adócsökkentési program finanszírozhatósága és államadósság-növelő hatása körüli piaci aggodalmak miatt az angol font a múlt héten rekordmélységekbe, egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe gyengült a dollárral szemben.

Mindeközben a közép- és hosszú futamidejű brit állampapírok hozama a 2008-as globális pénzügyi válság óta először 4 százalék fölé emelkedett és meghaladta a görög államadósság piaci finanszírozási költségeit.

A brit kormány adócsökkentési programját a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is bírálta.

A megugró hozamok csökkentése és a piacok megnyugtatása érdekében a Bank of England 65 milliárd font értékű soron kívüli állampapír-vásárlási programot jelentett be, azzal indokolva a rendkívüli intervenciót, hogy a brit pénzügyi eszközök markánsan átárazódtak, és ha a piacok e "rendellenes működése" folytatódik, az érdemi kockázatot jelentene Nagy-Britannia pénzügyi stabilitására.

Az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő a hétvégén leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az addigi stabilról Nagy-Britannia "AA/A-1 plusz" szintű államadós-osztályzatának kilátását, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a brit kormány adócsökkentési programja az államháztartási egyensúlytalanságok jelentős mélyülésének kockázatával jár és növeli az államadósság finanszírozásának költségeit.

A kormányzó Konzervatív Párt több vezető képviselője ráadásul jelezte, hogy a párt jelentős, 75 fős alsóházi többsége ellenére "nincsenek meg a számok" a terv parlamenti elfogadásához.

A legmagasabb jövedelmek adócsökkentésének terve rendkívül népszerűtlennek bizonyult a választók körében is.

A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov friss felmérése szerint a britek abszolút többsége, 51 százaléka úgy véli, hogy Liz Trussnak - aki nem egészen egy hónapja tölti be a kormányfői posztot - le kell mondania tisztségéről. A cég kimutatta azt is, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt példátlan, 30 százalékpontot meghaladó támogatottsági előnyre tett szert a Konzervatív Párttal szemben.