Terjedő eszmék: Oroszországba is bekopogtatott az Iszlám Állam

---

Moszkva - Sokan csatlakoztak a dzsihadistákhoz. Immár a politikai elit is kezdi észlelni a veszélyt.

---

Az arab és az angol után az orosz már a harmadik legelterjedtebb az Iszlám Állam harcosai között, egyfajta közös nyelve a posztszovjet térségből érkező fundamentalistáknak - tudható meg a Magyar Nemzet cikkéből. Magából Oroszországból a moszkvai adatok alapján már több mint kétezren erősítik az Iszlám Állam sorait, amely, mint a szakértők fogalmaznak, bekopogott e térségbe, miközben Moszkva csak most kezdi érzékelni az ezzel járó veszélyt.

Varvara Karaulova története felkavarta az orosz sajtót. Az orosz elitegyetem, az MGU arab nyelv iránt érdeklődő, ám a közel-keleti térséggel egyéb kapcsolatban nem lévő diákja a nyár elején eltűnt otthonról, s a kétségbeesett szülők a török–szíriai határról hozták vissza az Iszlám Államhoz igyekvő lányt. Karaulova története szerencsés véget ért – a minap még a betiltott fegyveres alakulathoz csatlakozás vádját is ejtették vele szemben –, példáját azonban többen is követték.

Az esetek ráirányították a figyelmet arra, hogy a radikális iszlám eszmék milyen mélyen jelen vannak az orosz társadalomban, mint ahogy a dzsihadisták toborzóhálózata is szélesebb kiterjedésű, mint azt bárki gondolta volna.

A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) becslései szerint az Iszlám Állam harcosainak mintegy nyolc százaléka származik Oroszországból, mindenekelőtt Dagesztánból és Csecsenföldről. Manapság azonban már nemcsak az Észak-Kaukázusban talál szimpatizánsokra az Iszlám Állam, hanem a kimondottan orosz régiókban is.

Ha megkésve is, de az ukrán válsággal elfoglalt politikai elit is kezdi észlelni a veszélyt - írja a Magyar Nemzet. Szergej Lavrov külügyminiszter a minap ismerte el, hogy az Iszlám Állam Európát, az Egyesült Államokat és Oroszországot is fenyegeti, a duma elnöke, Szergej Nariskin a XXI. században a világra leselkedő legnagyobb veszedelemnek nevezte, az Igazságos Oroszország egyik képviselője, Oleg Nyilov pedig azzal a javaslattal állt elő, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa hozzon létre nemzetközi bíróságot a dzsihadisták tevékenységének kivizsgálására és elítélésére.

Az elemzők szerint Oroszország nem keveredhet nyílt harcba az iszlám radikálisokkal, azonban minden más eszközzel meg kell akadályoznia a beszivárgását a határain belülre.