Terroristák fenyegették meg Azerbajdzsán budapesti nagykövetségét

---

Baku – További hullámokat vert kedden a magyar-azeri kiadatási ügy külföldön és Magyarországon egyaránt. Azerbajdzsán budapesti nagykövetsége fenyegető üzenetet kapott a Titkos Örmény Hadsereg Örményország Felszabadítására (ASALA) nevű örmény terrorszervezettől.

---

Azeri hírportálok szerint az „azeri és török gyilkosoknak” címzett üzenet szerzői halálosan megfenyegették valamennyi azerbajdzsáni diplomáciai képviselet munkatársait, üzenetük végén pedig név szerint felsorolták a budapesti nagykövetség hét alkalmazottját. Az MTI megkeresésére az Országos Rendőr-főkapitányság közölte, hogy „a szükséges mértékben és létszámmal” látja el Azerbajdzsán nagykövetségének védelmét.

Magyarország elkötelezett a magyar-örmény barátság mellett – szögezte le a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Duna TV Közbeszéd című műsorában. Németh Zsolt elismerte, hogy az azeriek megtévesztették Magyarországot az azeri bűnöző kiadatása ügyében. Ezt a helyzetet tisztázni kell – mondta, s hozzátette, mind az azeriekkel, mind az örményekkel együtt kell működni.

Az Örmény Tudományos Akadémia (NAS) közölte: felfüggeszti kapcsolatait a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) amiatt, hogy a magyar hatóságok kiadták Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot. A NAS hétfői közleményére válaszul az MTA reményét fejezte ki, hogy a döntés rövid időre szól, és tudományos együttműködésüket mihamarabb „a korábbi baráti szellemben” folytathatják.

Az örmény elnök arra kérte kedden honfitársait, főként a fiatalokat, hogy hagyják abba a magyar zászlók égetését. „A társadalomhoz fordulok, főként a fiatalokhoz, és kérem őket, hogy ne égessék el Magyarország zászlaját, mivel ez a zászló nem a Magyarországot kormányzó párt zászlaja, és nem is miniszterelnökének jelképe” – mondta Szerzs Szargszján.

Az azerbajdzsáni Állami Olajalap (SOFAZ) nem tervezi, hogy magyar államkötvényeket vagy más pénzügyi eszközöket vegyen – ezt az alap adta tudtul hétfői közleményében. Az esetleges azeri kötvényvásárlásról szóló híresztelések augusztus elején bukkantak fel először, s amikor múlt pénteken Magyarország átadta Azerbajdzsánnak a „baltás gyilkost”, akit otthon azonnal kegyelemben részesítettek, voltak olyan találgatások, hogy Azerbajdzsán ezt 2-3 milliárd eurónyi magyar államkötvény-vásárlással hálálhatja meg.

Safarov kegyelemben részesítésének célja, hogy Azerbajdzsán destabilizálja a karabahi tárgyalási folyamatot – jelentette ki Jerevánban Edvard Nalbandján örmény külügyminiszter. A politikus leszögezte, hogy a történtek kedvezőtlenül befolyásolták a régió stabilitását és biztonságát célzó tárgyalások folyamatát.

Megdöbbenésének adott hangot Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a Safarovnak adott elnöki kegyelem miatt. „Rendkívüli módon aggaszt, hogy a jelek szerint Aliyev elnök politikai okból részesítette kegyelemben Safarovot” – jelezte közleményében az EP elnöke, aki egyúttal Örményországot és Azerbajdzsánt felszólította arra, hogy tartózkodjanak a helyzetet tovább súlyosbító lépésektől és nyilatkozatoktól.

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa, a lett Niels Muiznieks nyilatkozatában rendkívül sajnálatosnak nevezte, hogy egy etnikai vagy nemzetiségi alapon bűnt elkövető embernek megkegyelmeztek. Magyarország kijevi, szófiai nagykövetsége előtt kisebb csoportok tüntettek kedden Safarov átadása, illetve azerbajdzsáni szabadlábra helyezése ellen.

Budapesten kedd este az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) csoport tartott demonstrációt mintegy kétezer fő részvételével, hogy „a magyar kormány helyett” kérjen bocsánatot az örményektől. A felszólalók sorát nyitó Balavány György publicista azt mondta, Magyarország a múlt héten felkerült a történelem szégyenfalára. Hozzátette: erkölcsi értelemben visszavonják azt a mandátumot, amely alapján a kormány irányítja az országot.

Kovács László volt szocialista külügyminiszter Budapesten kijelentette, a kormánynak konkrét garanciát kellett volna kérnie arra, hogy az azeri baltás gyilkos nem kap kegyelmet hazájában. Szerinte az eset tanulsága az, hogy a kormánynak abba kell hagynia azt a fajta keleti nyitást, amelyet két évvel ezelőtt elkezdett, és ami súlyos kockázatot hordoz az ország számára. Kifejtette: az MSZP célja a Magyarországot ért diplomáciai károk csökkentése, ehhez azonban tisztázni kell a baltás gyilkos elengedéséhez vezető kormánydöntés okait, hátterét és körülményeit, az egyes tárcák és vezetőik és mindenekelőtt Orbán Viktor kormányfő szerepét.

A Jobbik elnöke szerint a magyar kormány elvileg a nemzetközi jog szabályai szerint járt el az azeri baltás gyilkos kiadásával kapcsolatban, mégis súlyos hibát követett el, mert a kiadatás időben „csúnyán egybeesik” a hetek óta lebegtetett azeri pénzügyi segély hírével. Vona Gábor a Facebookon publikált írásában kifejtette: ebben a helyzetben senki nem hiszi már el Orbán Viktornak, hogy őt csupán „átverte” az azeri vezetés. Szerinte a világ most úgy tekint rá, mint aki szorult helyzetében eladta saját és hazája erkölcseit.

Levélben fordult Örményország elnökéhez Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök. „A magyar hatóságok elfogadhatatlan, megalázó, az örmény néppel szemben tapintatlan, a regionális érzékenységeket pedig súlyosan félreértő döntést hoztak” – értékelt a Demokratikus Koalíciót vezető politikus.

A Der Standard Paul Lendvai vendégkommentárját közölte a Safarov-ügyről. A publicista a vezető liberális osztrák napilapban úgy fogalmazott: kétharmados parlamenti többsége és annak ellenére, hogy gyenge az ellenzék, Orbán Viktor meglepetésre egy „otromba csapdába” esett. Az azeri gyilkos átadásával a kormány „a nemzetközi kritika példátlan hullámát” váltotta ki, s „dilettáns és elhamarkodott” fellépésével szükségtelenül ártott a nemzet megítélésének.