Több bombamerényletet tervezett a norvég mészáros

---

Oslo – Breivik, tárgyalásának negyedik napján azt vallotta, hogy azért nem robbantott többször, mert a bombakészítés túl bonyolult volt.

---

Anders Behring Breivik eredetileg több robbantást tervezett, az oslói kormányzati negyed mellett a Munkáspárt székházát és esetleg a királyi palotát is célba vette volna - derült ki a norvég tömeggyilkos csütörtöki vallomásából.

Azt mondta, hogy a pokolgépes robbantásokat követően lőfegyverrel rendezett volna vérfürdőt, ha életben marad. Később azonban meggondolta magát, és csak egyetlen pokolgépet készített, mert, mint mondta, "a bombakészítés sokkal nehezebbnek bizonyult, mint gondoltam volna".

Első terve értelmében Breivik három autóbombát akart készíteni. A célpontok között az oslói városháza, egy, az Aftenposten című lap melletti épület és a királyi palota is felmerült. Utóbbi azért, mert a Munkáspárt állami látogatásokra használja. Fontosnak tartotta azonban, hogy a királyi családnak ne essék bántódása. "A monarchia híve vagyok" - hangsúlyozta Breivik.

Végül egyetlen pokolgépes merénylet és egy lőfegyveres tömegmészárlás mellett döntött. Ez utóbbira a legvonzóbb célpont a Skup nemzetközi újságíró-konferencia lett volna, de ezt 2011-ben időszűkében nem lehetett megvalósítani. Ezért döntött végül az Utoya szigeti szociáldemokrata ifjúsági tábor mellett. Nem számított rá, hogy túléli a merényleteket, kevesebb, mint öt százalékra tette annak valószínűségét, hogy életben marad.

Lőfegyvereit Breivik norvég mitológiai hősök fegyvereiről nevezte el. Számítógépes játékokon, köztük a Modern Warfare címűn szimulálta és gyakorolta el számtalanszor a merényleteket.

A merényletek előtt egy egész évig a World of Warcraft című számítógépes játékkal foglalkozott, naponta átlagosan 16 órát ült a komputer előtt. A merényletekre azonban igazi fegyverekkel gyakorolt, többször részt vett egy egyesület lőgyakorlatain.

Azt is elmondta, hogy 1500 oldalas kiáltványának nem minden része tőle származik. Szavai szerint a dokumentummal nem teljesen készült el, az csak tervezet, és nem is minden részével ért egyet. A kiáltvány nem az ő, hanem sok más európai véleményét tükrözi.

Breivik korábban azt vallotta, hogy fegyveres nacionalisták hálózata bízta meg a dokumentum elkészítésével. Csak néhány órával a merényletek előtt nevezte el a dokumentumot "2083 - Európai szabadságnyilatkozat"-nak, és küldte el e-mailben ezer címzettnek.

A tömeggyilkost, aki tavaly július 22-én 77 embert ölt meg, csütörtök délután az oslói kormányzati negyedben végrehajtott robbantásról kérdezik. Breiviket terrorizmussal és szándékos emberöléssel vádolják. A terhére rótt merényletek elkövetését elismerte.