Több európai ország agrárkamarája szorgalmazza a sertéstenyésztők helyzetének javítását

---

Budapest - A sertéshús alacsony árai különösen veszélyeztették a sertéshús-termelők megélhetését.

---

Az afrikai sertéspestis járvány további terjedésére és a harmadik országok piacainak az európai termelés előtt való fokozatos bezárása miatt a visegrádi országok (V4) mellett a román, a bolgár, a horvát és a litván agrárkamarák is egyetértettek abban, hogy az Európai Bizottságnak pénzügyi és egyéb eszközök formájában megoldást kell találnia a sertéstenyésztők megsegítésére - közölte a V4-ek agrárkamaráinak kibővített keddi ülését követően a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a V4-ek mellett az ülésen, Prágában részt vett a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Szövetsége, a Bulgária Nemzeti Gabonatermelőinek Szövetsége, a Horvát Agrárkamara és a Litván Agrárkamara is. Kiemelték, hogy a sertéshús alacsony árai különösen veszélyeztették a sertéshús-termelők megélhetését, akiknek most a gabonahiány miatt az összetett takarmányok emelkedő áraival is foglalkozniuk kell.

A közlemény idézi Kis Miklós Zsoltot, az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztésért felelős államtitkárát, egyben a NAK általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnökét, aki a közös agrárpolitika (kap) reform kapcsán hangsúlyozta:

el kell érni, hogy legalább a költségvetési keret ne csökkenjen, és mivel a végső szót nem az agrárminiszterek mondják ki,

így a költségvetéssel foglalkozó miniszterekkel, illetve a miniszterelnökkel is szükséges egyeztetniük az egyes országok kamaráinak.

"Az nem elfogadható, hogy a következő 7 éves ciklusban kevesebb pénzért még több szabályozót kell teljesíteniük a gazdálkodóknak, éppen ezért szükséges, hogy reálértékben megmaradjon a forrás. Ezért egy rossz költségvetés mihamarabbi elfogadása nem lehet érdekünk, inkább legyen jó költségvetés hosszabb idő alatt. Ezzel együtt el kell érnünk, hogy felkészíthessük a gazdákat egy kevesebb támogatás melletti, minél versenyképesebb gazdálkodás elérésére. Ehhez Magyarországon a következő uniós költségvetési ciklusban - függetlenül az Európai Uniós (EU), illetve a hazai társfinanszírozás arányától

a NAK javaslata szerint egy 2 ezer milliárd forint keretösszegű Vidékfejlesztési program (Vp) szükséges.

Az ülésen többek között felhívták a figyelmet egyes kiskereskedők azon kezdeményezésére, hogy megszüntetnék a feljavított ketrecekben előállított tojások forgalmazását. A mezőgazdasági szervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy nincs oka a megszüntetésének, hanem éppen ellenkezőleg számos előnye van, nemcsak az állatok jóléte és egészsége, hanem a fogyasztó szempontjából is - közölte a NAK.