Több mint kétszáz embert állítottak elő Franciaországban

---

Párizs – A munkajogi reform ellen meghirdetett tüntetéseket követő zavargásokban 214 embert állítottak elő és 78 rendőr megsebesült, többen súlyosan.

---

Csütörtökön országszerte összesen 214 előállítás történt, a két hónapja kezdődött tüntetéseken pedig eddig 961. Közülük több mint száz embert még mindig őrizetben tartanak. Az incidensekben a 78 rendőrön kívül több tüntető is megsérült.

A belügyminiszter elítélte "a szélsőséges rendbontók jelenlétét, akiket kizárólag az állam és a köztársaság értékei iránti gyűlölet motivál" - mondta Bernard Cazeneuve Strasbourgban, a rendőri erők előtt tartott beszédében.

Két hónapon belül a diákok nyolcadik, a szakszervezetek negyedik alkalommal hívták tüntetni csütörtökön a munkavállalókat a törvénytervezet ellen. A szervezők szerint 500 ezren, a hatóságok szerint 170 ezren vettek részt a nagyvárosokban tartott felvonulásokon, ahol a tüntetők közé keveredtek rendbontói csoportok.

A rendszeres incidensek miatt az ellenzéki jobboldalon több képviselő a tüntetések betiltását kérte a kormánytól. Nekik üzenve a belügyminiszter kijelentette, hogy a rendkívüli állapotot (amely a terrorfenyegetettség miatt a novemberi párizsi merényletek óta van érvényben) nem szabad politikai célokra felhasználni.

"A rendkívüli állapot nem menti fel azokat, akiknek az az állami felelőssége, hogy szigorúan tiszteletben tartsák a jog elveit" - mondta a tárcavezető. Emlékeztetett arra, hogy a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap ellen 2015 januárban végrehajtott iszlamista merénylet óta hét terrortámadást hiúsítottak meg a hatóságok, és 93 embert tartóztattak le terrorista tevékenység gyanújával.

A munka ünnepe, május elseje alkalmából egyébként újabb megmozdulást szerveznek a szakszervezetek, akárcsak május 3-án, amikor a tervezetről megkezdődik a parlamenti vita. A törvénytervezet egyik legfőbb javaslata a munkaidő rugalmasabbá tétele a vállalatokon belüli belső egyeztetésekkel, valamint az elbocsátások könnyítése. A tiltakozások nyomására a kormány viszont lemondott a végkielégítések összegének maximálásáról. Egy friss felmérés szerint a franciák 78 százaléka úgy érzi, hogy a munkapiaci reformmal szociális robbanás fenyeget az országban.