Ukrán válság: az Egyesült Államok nem akar egy újabb európai háborút

---

Washington – Amerika azt szeretné, ha a NATO országok védelmi kiadásai nem csökkennének, hanem mindenütt a GDP két százalékára növekednének.

---

Az Ukrajnával szembeni orosz agresszió Washington számára elfogadhatatlan, de az Egyesült Államok és a NATO nem tesz elhamarkodott katonai lépéseket, nem történt konkrét akció az észak-atlanti szövetség területe ellen – mondta hétfőn egy vezető amerikai külügyi tisztviselő Washingtonban külföldi újságíróknak.

Az Egyesült Államok mindenképpen el akarja kerülni, hogy az ukrajnai válságból amerikai-orosz kérdés legyen. Washington semmiképpen sem akarja, hogy a lázadók esetleg lelőjenek egy amerikai pilóta nélküli gépet vagy egyéb technikát – hangzott el a külügyminisztérium európai főosztályán tartott hétfői háttérbeszélgetésen.

A névtelenséget kérő tisztviselő kifejtette, hogy az Egyesült Államok még nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy az ukrajnai válsággal kapcsolatban valamilyen formában bevesse a légierőt. Az MTI kérdésére válaszolva azt mondta, “tudomása szerint” jelenleg nincs amerikai technika a lázadók területe felett.

Az illetékes elmondta, hogy az Egyesült Államok nem akar egy újabb európai háborút, s ezt megállapodást is. Washington többször is világossá tette. Szerinte ezért is bátorodott fel Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki nemcsak a nemzetközi jogot sértette meg lépéseivel, hanem az amerikai-orosz együttműködési

A külügyi tisztviselő kifejtette, hogy a szeptember 4-5-i walesi NATO-csúcstalálkozó vezető kérdése lesz az ukrán válság, az orosz agresszió, a Krím félsziget bekebelezése és a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása Oroszország által.

Arra a kérdésre, hogy milyen eredményt vár Washington a NATO-vezetők találkozójától, elmondta, a NATO konszenzusos szervezet, a szövetségesek csak egymással egyetértésben határozhatnak fellépésükről.

Az “állandó térségbeli jelenlét” érzékeltetésére fontos hadgyakorlatokat és képzési programokat fognak szervezni, ezen kívül infrastrukturális fejlesztések lesznek az úgynevezett frontvonalbeli országokban, a balti államokban, Lengyelországban és Bulgáriában.

A tisztviselő azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok a NATO-képességek fejlesztése érdekében egyik fő céljaként meg akarja győzni a szövetségeseket vagy legalábbis többségüket, hogy fordítsák meg a védelmi kiadások csökkenő tendenciáját. Washington azt akarja elérni, hogy a NATO országok katonai költségvetése az elkövetkező évtized végére elérje hazai össztermékük két százalékát.

A NATO bővítése kapcsán az illetékes úgy fogalmazott, hogy ez nem lesz bővítési csúcs. Ugyanakkor leszögezte, az észak-atlanti szervezet bővítésének folyamata nem zárult le, a NATO továbbra is nyitva van, s ezt világossá kell tenni Grúzia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina számára, amelyeknek egyebek között belbiztonsági reformokat kell végrehajtaniuk.

A maláj utasszállító kelet-ukrajnai lezuhanása kapcsán arról beszélt, hogy szörnyű tragédia történt, sok NATO-ország állampolgára is életét vesztette. A vizsgálat még tart, és senki nem gondolja, hogy ez az eset casus belli, vagyis ok háború indítására.

Petro Porosenko ukrán elnök Barack Obamával folytatott telefonon megbeszélést hétfőn, azt követően, hogy Moszkva bejelentette: "humanitárius konvojt" indít Kelet-Ukrajnába.

Obama támogatta Porosenko azon kezdeményezését, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának égisze alatt nemzetközi, azaz európai uniós, német, orosz és más külföldi partnerek részvételével jöjjön létre humanitárius misszió, amely segítséget nyújt a harcok sújtotta kelet-ukrajnai Luhanszk városának. A település nagy részén már több mint egy hete nincs áram- és vízellátás, fogynak az élelmiszer- és a gyógyszerkészletek.

Orosz és ukrán médiajelentések eközben a Kreml sajtószolgálatára hivatkozva arról számoltak be, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő Barrosóval folytatott hétfői telefonbeszélgetésekor tájékoztatta az uniós vezetőt: Oroszország "a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának képviselőivel közösen humanitárius konvojt" indít Ukrajnába.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezt megelőzően azt állította, hogy Moszkva megállapodott Kijevvel a humanitárius misszióról. Kijevben ezt még nem erősítették meg, de nem is cáfolták. Sajtójelentések szerint Lavrov ugyanakkor arra a kérésre, hogy pontosítsa: az általa bejelentett misszió kizárólag orosz lesz-e, igenlő választ adott.

Kijevben továbbra is tartanak attól, hogy az orosz hadsereg humanitárius segítségnyújtás ürügyén benyomul Kelet-Ukrajnába.

Az ukrán elnök a múlt hétvégén jelentette ki, hogy Kijev kész elfogadni humanitárius segítséget, de csak akkor, ha az egy nemzetközi misszió lesz, kizárólag ukrán katonai kísérettel, és ha az ukrán határőrség által ellenőrzött átkelőhelyeken halad át.

Közben az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) arra kérte a harcok sújtotta kelet-ukrajnai településeken maradt lakosokat, hogy vonuljanak óvóhelyre, vigyenek magukkal elegendő élelmiszert, ivóvizet és gyógyszereket.