Átgondolt keretrendszerrel teszik még hatékonyabbá Debrecen vízgazdálkodását – videóval

---

Debrecen - A társadalmi igényeket fenntartható módon kell összhangba hozni a természeti erőforrásokkal, erről beszélt a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója.

---

„Az Európai Uniónak az uniós országokra vonatkozóan van egy Víz Keretirányelv tervezési programja, ami három évre előre bekéri a teljes vízkészletekre vonatkozó elképzeléseket, amelyeket konkrét vízgazdálkodási tervre kell lefordítani. Ezt hazánkban az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálja” – mondta el Tamás János a Debrecen Televízió Esti közelkép című műsorában, ahol a vízgazdálkodás kérdését járták körül. 

Fotó: Kandert Szabolcs

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának tanára hozzátette: az elmúlt időszakig a települési vízgazdálkodás ennek nem volt közvetlen része, a mostani ciklusban viszont már bekerült. Ezek az irányelvek online elérhetők.

- Debrecen Zöld Kódexében ezeket az elveket próbáltuk letenni. Ennek az a lényege, hogy Debrecen város területét mint egy önálló vízgyűjtőt értelmezzük.

Az idáig külön kezelőknél lévő vízkészletek kezelését egy átgondolt keretrendszerbe próbáljuk illeszteni, a fejlesztési irányokat úgy szinkronizálni, hogy ne legyen olyan, hogy egyik beavatkozás üsse a másikat – mondta.

Gorján Ferenc aláhúzta, a lehulló csapadékkal négy dolog történik: egyik része elpárolog, másik része beszivárog, újabb része elfolyik, a maradék tározódik, ahonnan nem tud lefolyni. 

- Ez alkotja a vízháztartási egyenletet, ami igényli az integrált szemléletet. Ebből állapítható meg, hogy a vízkészletek mennyire utánpótlódnak, milyen vízkészlet áll rendelkezésünkre. Nem vehetünk ki több vizet, mint amennyi a napi utánpótlódás. Ha viszont többet veszünk ki, csökken a vízkészlet – mondta a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója.

Rámutatott: a társadalmi igényeket összhangba kell hozni a természeti erőforrásokkal, de fenntartható módon, ehhez pedig az kell, hogy teljes, egész rendszerben lássák a képet.

- A mi tervezésünk arra terjed ki, hogy a hidrológiai körforgásban szereplő, vízháztartási mérleget meghatározó rendszerelemeket úgy vegyük figyelembe, hogy ami nekünk betáplálást és vízkészletet jelent, azzal a lehető leghatékonyabb módon gazdálkodjunk – hangsúlyozta Gorján Ferenc.

Tamás János arról beszélt, hogy az integrált tervezés a kockázati szintet jelentősen csökkenti. 

- Ugyanakkor a közeljövőben számos speciális kihívásnak is meg kell felelnie, az egyik az idő tényezője a térbeliség mellett. A klímaváltozás miatt a nagy csapadékok gyakorisága növekszik, de a száraz periódusok nőnek. A vízgazdálkodási tervezések hosszú időre kihatnak. Egy csőhálózatot akár több száz évig is használ a város, ennek a kihasználtsága növekedni fog idővel. Az üzemeltetésnél szemlélet- és technológiaváltásra van szükség, a vízdigitalizáció okkal robbanásszerűen növekszik.

A teljes beszélgetés itt tekinthető meg: