Csendesebb és tisztább levegőjű városért dolgoznak a debreceni tudományos szakemberek

---

Az Atommagkutató Intézet és a Debreceni Egyetem kutatói beszéltek Debrecen környezetvédelmi programjáról.

---

Elkészült Debrecen komplex környezetvédelmi programja, mely a város hosszú távon fenntartható környezetvédelmi feladatait foglalja össze. (Az 50 pontos intézkedéscsomagról itt olvashatnak bővebben, s itt tudnak szavazni is arról, melyeket tartják a legfontosabbnak.). 

A Debrecen Televízió Esti közelkép című műsorának szerdai adásában ennek kapcsán a levegőtisztaság, illetve a zaj és rezgés elleni védelem volt a téma. Vida Gyula műsorvezető szakértő vendégei Kertész Zsófia, az Atommagkutató Intézet tudományos főmunkatársa, Kéki Sándor, a Debreceni Egyetem Alkalmazott Kémiai Tanszékének tanszékvezetője és Kocsis Dénes, az egyetem Környezetmérnöki Tanszékének tanszékvezetője voltak.

A múlt héten bemutatott, úgynevezett Zöld Kódexben kiemelik, hogy a légszennyezés a legnagyobb környezeti, egészségügyi kockázat Európában. Kéki Sándor először megjegyezte, hogy a város környezetvédelmi programja országos szinten is egyedülálló, majd kitért a levegőt érintő kérdésre.

– Egy ember 70 éves koráig nagyjából 350 tonna levegőt lélegzik be és ki. Amennyiben ez szennyezett, akkor az jelentős hatással lehet a szervezetünkre. Pontosan ezért képezi a szóban forgó tanulmány fontos részét a levegő védelme.

Debrecenben szerencsére 2011 és 2022 közötti időszakban a levegő szennyezettsége csökkenő tendenciát mutat. Ráadásul a különböző gázok mért értékei jóval az éves átlagos egészségügyi határérték alatt vannak.

Vizsgáltuk az allergének – főleg a parlagfű pollen – jelenlétét is a környék levegőjében és ez alapján tettünk is javaslatot, hogyan lehetne még inkább javítani ezeken az eredményeken – fogalmazott Kéki Sándor.

Kertész Zsófia elmondta, hogy az Atommagkutató Intézet elsősorban a szállópor – azaz légköri aeroszol – koncentrációját vizsgálja a város levegőjében. Ez a levegőben található szilárd és folyékony halmazállapotú részecskék rendszere.

Megjegyezte, a téli időszakban a lakossági szilárdtüzelés adja ennek nagyjából az 50 százalékát, hozzátette, a földgáz alapú fűtés az aeroszol szempontjából sokkal tisztább.

Ehhez Kéki Sándor hozzátette, a ház körüli hulladékok, például műanyagok elégetése nemcsak a szálló por, hanem a különböző káros gázok kialakulása miatt is rendkívül káros. A szakember elmondta, igyekeznek majd különböző oktatásokon keresztül felhívni erre a lakosság figyelmét. 

Kertész Zsófia kiemelte, amikor riasztást adnak ki a megnövekedett szálló por miatt, akkor az erre érzékenyek – betegek, gyermekek és idősebbek – számára már veszélyes lehet. Ilyenkor érdemes zárt térben maradni, és a maszk használata is segíthet. 

A szálló por mellett kén-dioxid, szén-monoxid, ózon és nitrogén-oxidok is megtalálhatóak a levegőben. A Kémiai Tanszék vezetője elárulta, hogy ezekért az ipari tevékenységeken kívül a közlekedés és a lakossági tüzelés is felelős. A közlekedés károsanyag-kibocsátásán segíthetne, ha jobban elterjedne az elektromos autók használata, hiszen azzal a szén-dioxid, illetve a nitrogén-monoxid és -dioxid koncentrációja is csökkenne a levegőben.

Kocsis Dénes kiemelte, talán nem annyira közismert, de a zaj is káros hatással lehet az emberi egészségre.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) listáján a levegő szennyezés mögött másodikként ott van a zajszennyezés, mint kiemelt probléma.

– Az EU Környezetvédelmi Ügynöksége évente több mint 10 ezer főben határozza meg azon európai polgárok számát, akik idő előtt halnak meg a zajterhelés miatt, és ez csak a jéghegy csúcsa – fogalmazott

A szakember elárulta, a környezeti zajterhelésnek több különböző fajtáját tartják számon. Szerte Európában és Debrecenben is a közlekedési, azon belül is a közúti zaj az egyik legmeghatározóbb.

– A legutóbbi zajtérképezés megállapította, hogy több mint 100 ezer debreceni lakos van kitéve 55 decibelnél magasabb nappali zajterhelésnek, ami hosszú távon már egészségkárosító hatást eredményezhet – tette hozzá. 

Az elmúlt húsz év statisztikái azt mutatják, hogy megduplázódott a Hajdú-Bihar vármegyében forgalomba hozott autók száma.

– Az infrastrukturális fejlesztések azonban pozitív hatással vannak bizonyos területek zajterhelésére, gondolhatunk itt például az elkerülő utakra. Egyre inkább „belakják” ezeket, ez azt eredményezi, hogy a belváros bizonyos szakaszain az átmenő forgalom lecsökkent. Ez nemcsak a zaj-, hanem a légszennyezettség csökkenését is eredményezte – mutatott rá Kocsis Dénes. Hozzátette, a jövőben tervezett elkerülő utak megépítése azt is jelentheti, hogy az átmenő teherforgalom teljesen eltűnhet Debrecen útjairól. Ez pedig több szempontból is pozitív kimenetelt jelenthet Debrecen szempontjából.

A beszélgetést az alábbi videóban nézhetik meg: